Valaha római állomáshely, később a győri püspök birtoka, melynek falusi közössége kiváltságokkal is bírt. Fertőrákost ma mint a határnyitás, vagyis a rendszerváltás előzményeinek helyszínét tartják inkább számon.
Kőfejtőjéről, barlangszínházáról az ott rendezett koncertekről, Mithrász-szentélyéről, bécsi épületekbe is beépített mészkövéről, vasfüggönymúzeumáról, a határnyitást megelőző Páneurópai Pikniken játszott szerepéről, nemzetközileg is híres. Páratlan természeti értékeit 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánították.
LÁTVÁNYOSSÁGOK:
Kőfejtő:
A Lajta mészköve, amely kagylók, csigák, tengeri állatok vázából, vagyis a Pannon tenger hordalékából rakódott le, 12 millió éves, vagyis elég fiatal ahhoz, hogy jól lehessen bányászni. A rómaiak is szívesen fejtették, de jutott belőle a győri püspökök, sőt a Habsburgok bécsi építkezéseire is. A jó minőségű követ kihasították, a lazább szerkezetű részeket meghagyták, így jött létre az a különös, ókori szentélyszerű oszlopos tér, amelyet fény és árnyék sejtelmes játéka ural a ma már nem művelt bánya területén. 1970. óta koncertek, opera- és táncszínházi előadások leltek otthonra a 643 nézőt befogadó színházteremben.
Páneurópai emlékmű:
A Kőfejtő Északi dombján áll Gabriela von Habsburg szögesdrótból, vagyis a vasfüggöny egy darabjából keresztet formázó szobra, amely az 1989-es Határnyitásnak állít emléket.
Római katolikus templom
A Boldogságos Szűzről nevezett középkori templomot a török a XVI. században elpusztította. Maradványainak felhasználásával Széchenyi György győri püspök új templomot építtetett, Szent Miklós védelmébe ajánlva. 1683-ban, amikor a török Bécset ostromolta, a templom újra áldozatul esett. 1696-ban Zichy Ferenc győri püspök építette újjá barokk stílusban.
Mithrász-szentély:
Ezerötszáz éven át senki sem tudott a Fertőrákostól Északra, a Fertő-tó partján az országhatár közelében megbúvó barlang titkáról, a 3,5 méter magas domborműről, amely a perzsa Mithrászt ábrázolja, amint éppen megöli a sötétséget jelképező bikát. A kultuszt művelő rómaiak a Krisztus utáni harmadik században alakították ki a szentélyt. Gratianus császár rendeletére 378-ban az áldozati helyet le kellett volna rombolni, de miután felügyelői elhagyták, el is felejtődött, hogy létezik. 1866-ban Malleschitz György kőfaragó talált rá. Ifjabb Stornó Ferenc építésszel tisztították meg a területet, ahol két fogadalmi kő is előbukkant a bozót és a törmelék alól.
Középkori falmaradvány
A soproniak 1311-ben lerombolták a püspöki kastély falait, amiért utóbb száz márka kártérítést tartoztak fizetni. A palota 1318-ban már újra lakható volt, de Fertőrákoson többfelé ma is láthatók az egykori fal maradványai, melyek megidézik a középkori várost.
Püspöki kastély
A középkori épületet három egymást követő győri püspök építette át a ma látható, döntően XVII. századi barokk stílusúra. A múlt századra az épület leromlott, 1945-ben állami tulajdonba került, később felújították.
Pellengér
A győri püspöktől önbíráskodási jogot kaptak a fertőrákosiak. Először az 1630-as években a piactéren építettek börtönt, s a gonosztevőket rendszerint egy közeli szilfához kötözték fenyítés és megszégyenítés céljából. Később földalatti „fegyintézet” épült, s ezt egészítette ki a három koncentrikus kőkör közepére állított fenyítő oszlop, a Magyarországon egyedülálló történeti emlék: a pellengér, amelynek tetején a város címere lobog.
Vasfüggöny Múzeum
Valójában Elektromos Jelzőrendszer Múzeum a neve, a Csapó Imre volt határőr által létrehozott, a határnyitás huszadik évfordulóján megnyílt magángyűjteménynek, amely a Vasfüggöny történetét, működését dolgozza fel tárgyi emlékek bemutatásával.
Virágmajor
1866 és 69-között kiszáradt a Fertő-tó. A fertőrákosiak 1869. október 3-án a tó medrén át zarándokoltak Nagyboldogasszonyba, s kérték vissza a vizet a Fertő-tóba. Imáik meghallgatásra találtak, s Virágmajorban hálából felépítették Sarlós Boldogasszony templomát, amelyet 1872-ben szenteltek.
Kalcitkristály Múzeum
Makovnik Imre családja 45 éven át gyűjtötte a hazai hegyekből származó ásványokat, ősmaradványokat, amelyeket már százezernél több látogató tekintett meg különféle kiállításokon. Fertőrákoson kétezer darab gyönyörűbbnél gyönyörűbb kalcitkristály látható, négyszáz kagyló, csiga, s más tengeri állat „kőbe fagyva”, továbbá két máig sem ismert ősemlős maradványa, az egyik antilopszerű, a másik ló nagyságú őzike.
JELLEMZŐ PROGRAMOK:
Soproni Ünnepi Hetek
Mithras Fesztivál
VÁROSTÖRTÉNET:
A Fertőrákos és Sopronkőhida közötti Kecske-hegyen középbronzkori földvár maradványai láthatók, de kőbaltákat, vaskohókat, kelta pénzérméket is találtak környéken. A rómaiak villák maradványait hagyták a tó partján, s az 1700 éves Mithrász barlangot.
Elsőként I.Imre király 1199-ben kelt oklevelében szerepel Racus ( Rákos) villa néven Fertőrákos, amely a győri püspökök jól jövedelmező birtoka volt. A soproniak évszázadokon át változó sikerre próbálták rátenni a kezüket a falura és jövedelmeire. Amikor azonban Zsigmond és Albert halála után az özvegy Erzsébet királyné nyolcezer forintért elzálogosította III. Frigyes német királynak Sopront és környékét, a két település együtt nyögött a kapzsi idegenek visszaélései miatt. Frigyes Ebersdorfer Zsigmondot tette meg Sopron várkapitányának, s ő az akkori győri püspök 1442-ben bekövetkezett halála után lefoglalta magának Fertőrákost, beszedte a püspöki tizedet, s hogy megvédje helyzetét, a jobbágyokkal felépíttette Macskakő várát, amely azonban csak jó tíz évvel később, Weitraher Konrád kezén vált igazi hírhedt rablóvárrá. A szenvedésnek végül Török Ambrus, Mátyás király várkapitánya vetett véget 1464-ben, amikor a Sopronban gyanútlanul őgyelgő Weitrahert és alvezérét tömlöcbe vetette, s addig nem engedte ki őket, amíg nagy összegű váltságdíjat nem fizettek. Macskakő várát is el kellett hagyniuk elzüllött huszita seregükkel együtt. A rossz emlékű várat a helyiek földig rombolták.
Győr török megszállása miatt a győri püspököknek el kellett hagyniuk rezidenciájukat, ebben az időszakban megnövekedett a rákosi várkastély és Fertőrákos jelentősége, mivel jóval több időt töltöttek itt, de az ellenreformáció építkezési láza is hozzájárult ahhoz, hogy Fertőrákos fontos épületei megújulhattak. Az 1848-as törvények a papi tizedet eltörölték, 1945-ben a püspöki kastélyt államosították.
Az 1946-os kitelepítések idején a Fertőrákoson élők kilencven százalékának kellett elhagynia szülőfaluját, szinte minden vagyonát, és az országot is. A régi Fertőrákos élete ezzel megszűnt, a betelepülők más világot hoztak magukkal.
1949-ben megépült a Vasfüggöny, amely negyven évre elválasztotta egymástól Magyarországot és Ausztriát.
A Kőfejtő pompás akusztikájú oszlopcsarnokában 1970-ben kezdtek koncerteket, zenés színházi esteket rendezni.
Fertőrákosnak később a határnyitás hozott új, nemzetközi jelentőséget 1989-ben.
