Fertőrákos

ismertető, Fertőrákosi képek, galéria



Kerala, az istenek otthona

Aki szeretne elefántokkal fürdeni, kókuszfára mászni, trópusi vizeken evezni, hajón lakni vagy gyarmati időkből származó emlékek közt csavarogni, utazzon Keralába!

Ennél olcsóbban még biztos nem repültél ebbe a két gyönyörű francia városba

Idén ősszel a Ryanair két gyönyörű francia városba is indít új járatokat, ráadásul igazi fapados árakon. Budapestről közvetlenül Toulouse-ba és Bordeaux-ba heti kétszer repül majd a fapados légitársaság.

Magyar bor testközelből

Sokan még mindig tanácstalanul állnak a szupermarketek, élelmiszerüzletek polcai előtt, azon töprengve, hogy melyik magyar bort is emeljék le. Többnyire végül az ár alapján választanak, és bizony sokszor csalódnak.
1 2 3 4 5


Fertőrákos

Soprontól tíz kilométerre, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban a Fertő-tó partján, nádassal határolva, nyugat felől a Lajta mészkövével védve, a Rák patak völgye mentén, félkörívben terül el Fertőrákos.

Valaha római állomáshely, később a győri püspök birtoka, melynek falusi közössége kiváltságokkal is bírt. Fertőrákost ma mint a határnyitás, vagyis a rendszerváltás előzményeinek helyszínét tartják inkább számon. Kőfejtőjéről, barlangszínházáról az ott rendezett koncertekről, Mithrász-szentélyéről, bécsi épületekbe is beépített mészkövéről, vasfüggönymúzeumáról, a határnyitást megelőző Páneurópai Pikniken játszott szerepéről, nemzetközileg is híres. Páratlan természeti értékeit 2001-ben a Világörökség részévé nyilvánították.

LÁTVÁNYOSSÁGOK:

Kőfejtő:

A Lajta mészköve, amely kagylók, csigák, tengeri állatok vázából, vagyis a Pannon tenger hordalékából rakódott le, 12 millió éves, vagyis elég fiatal ahhoz, hogy jól lehessen bányászni. A rómaiak is szívesen fejtették, de jutott belőle a győri püspökök, sőt a Habsburgok bécsi építkezéseire is. A jó minőségű követ kihasították, a lazább szerkezetű részeket meghagyták, így jött létre az a különös, ókori szentélyszerű oszlopos tér, amelyet fény és árnyék sejtelmes játéka ural a ma már nem művelt bánya területén. 1970. óta koncertek, opera- és táncszínházi előadások leltek otthonra a 643 nézőt befogadó színházteremben.

Páneurópai emlékmű:

A Kőfejtő Északi dombján áll Gabriela von Habsburg szögesdrótból, vagyis a vasfüggöny egy darabjából keresztet formázó szobra, amely az 1989-es Határnyitásnak állít emléket.

Római katolikus templom

A Boldogságos Szűzről nevezett középkori templomot a török a XVI. században elpusztította. Maradványainak felhasználásával Széchenyi György győri püspök új templomot építtetett, Szent Miklós védelmébe ajánlva. 1683-ban, amikor a török Bécset ostromolta, a templom újra áldozatul esett. 1696-ban Zichy Ferenc győri püspök építette újjá barokk stílusban.

Mithrász-szentély:

Ezerötszáz éven át senki sem tudott a Fertőrákostól Északra, a Fertő-tó partján az országhatár közelében megbúvó barlang titkáról, a 3,5 méter magas domborműről, amely a perzsa Mithrászt ábrázolja, amint éppen megöli a sötétséget jelképező bikát. A kultuszt művelő rómaiak a Krisztus utáni harmadik században alakították ki a szentélyt. Gratianus császár rendeletére 378-ban az áldozati helyet le kellett volna rombolni, de miután felügyelői elhagyták, el is felejtődött, hogy létezik. 1866-ban Malleschitz György kőfaragó talált rá. Ifjabb Stornó Ferenc építésszel tisztították meg a területet, ahol két fogadalmi kő is előbukkant a bozót és a törmelék alól.

Középkori falmaradvány

A soproniak 1311-ben lerombolták a püspöki kastély falait, amiért utóbb száz márka kártérítést tartoztak fizetni. A palota 1318-ban már újra lakható volt, de Fertőrákoson többfelé ma is láthatók az egykori fal maradványai, melyek megidézik a középkori várost.

Püspöki kastély

A középkori épületet három egymást követő győri püspök építette át a ma látható, döntően XVII. századi barokk stílusúra. A múlt századra az épület leromlott, 1945-ben állami tulajdonba került, később felújították.

Pellengér

A győri püspöktől önbíráskodási jogot kaptak a fertőrákosiak. Először az 1630-as években a piactéren építettek börtönt, s a gonosztevőket rendszerint egy közeli szilfához kötözték fenyítés és megszégyenítés céljából. Később földalatti „fegyintézet” épült, s ezt egészítette ki a három koncentrikus kőkör közepére állított fenyítő oszlop, a Magyarországon egyedülálló történeti emlék: a pellengér, amelynek tetején a város címere lobog.

Vasfüggöny Múzeum

Valójában Elektromos Jelzőrendszer Múzeum a neve, a Csapó Imre volt határőr által létrehozott, a határnyitás huszadik évfordulóján megnyílt magángyűjteménynek, amely a Vasfüggöny történetét, működését dolgozza fel tárgyi emlékek bemutatásával.

Virágmajor

1866 és 69-között kiszáradt a Fertő-tó. A fertőrákosiak 1869. október 3-án a tó medrén át zarándokoltak Nagyboldogasszonyba, s kérték vissza a vizet a Fertő-tóba. Imáik meghallgatásra találtak, s Virágmajorban hálából felépítették Sarlós Boldogasszony templomát, amelyet 1872-ben szenteltek.

Kalcitkristály Múzeum

Makovnik Imre családja 45 éven át gyűjtötte a hazai hegyekből származó ásványokat, ősmaradványokat, amelyeket már százezernél több látogató tekintett meg különféle kiállításokon. Fertőrákoson kétezer darab gyönyörűbbnél gyönyörűbb kalcitkristály látható, négyszáz kagyló, csiga, s más tengeri állat „kőbe fagyva”, továbbá két máig sem ismert ősemlős maradványa, az egyik antilopszerű, a másik ló nagyságú őzike.

JELLEMZŐ PROGRAMOK:

Soproni Ünnepi Hetek
Mithras Fesztivál

VÁROSTÖRTÉNET:

A Fertőrákos és Sopronkőhida közötti Kecske-hegyen középbronzkori földvár maradványai láthatók, de kőbaltákat, vaskohókat, kelta pénzérméket is találtak környéken. A rómaiak villák maradványait hagyták a tó partján, s az 1700 éves Mithrász barlangot.

Elsőként I.Imre király 1199-ben kelt oklevelében szerepel Racus ( Rákos) villa néven Fertőrákos, amely a győri püspökök jól jövedelmező birtoka volt. A soproniak évszázadokon át változó sikerre próbálták rátenni a kezüket a falura és jövedelmeire. Amikor azonban Zsigmond és Albert halála után az özvegy Erzsébet királyné nyolcezer forintért elzálogosította III. Frigyes német királynak Sopront és környékét, a két település együtt nyögött a kapzsi idegenek visszaélései miatt. Frigyes Ebersdorfer Zsigmondot tette meg Sopron várkapitányának, s ő az akkori győri püspök 1442-ben bekövetkezett halála után lefoglalta magának Fertőrákost, beszedte a püspöki tizedet, s hogy megvédje helyzetét, a jobbágyokkal felépíttette Macskakő várát, amely azonban csak jó tíz évvel később, Weitraher Konrád kezén vált igazi hírhedt rablóvárrá. A szenvedésnek végül Török Ambrus, Mátyás király várkapitánya vetett véget 1464-ben, amikor a Sopronban gyanútlanul őgyelgő Weitrahert és alvezérét tömlöcbe vetette, s addig nem engedte ki őket, amíg nagy összegű váltságdíjat nem fizettek. Macskakő várát is el kellett hagyniuk elzüllött huszita seregükkel együtt. A rossz emlékű várat a helyiek földig rombolták.

Győr török megszállása miatt a győri püspököknek el kellett hagyniuk rezidenciájukat, ebben az időszakban megnövekedett a rákosi várkastély és Fertőrákos jelentősége, mivel jóval több időt töltöttek itt, de az ellenreformáció építkezési láza is hozzájárult ahhoz, hogy Fertőrákos fontos épületei megújulhattak. Az 1848-as törvények a papi tizedet eltörölték, 1945-ben a püspöki kastélyt államosították.

Az 1946-os kitelepítések idején a Fertőrákoson élők kilencven százalékának kellett elhagynia szülőfaluját, szinte minden vagyonát, és az országot is. A régi Fertőrákos élete ezzel megszűnt, a betelepülők más világot hoztak magukkal. 1949-ben megépült a Vasfüggöny, amely negyven évre elválasztotta egymástól Magyarországot és Ausztriát.

A Kőfejtő pompás akusztikájú oszlopcsarnokában 1970-ben kezdtek koncerteket, zenés színházi esteket rendezni. Fertőrákosnak később a határnyitás hozott új, nemzetközi jelentőséget 1989-ben.

Települések Fertőrákos közvetlen közelében

Települések Fertőrákos környékén

Telefon: (+36) 30 985 8991
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu